“Viszlát!…

és mégegyszer, kösz a halakat! “… Nagyon tudatosan a választások előtt és alatt sem szólaltam meg. Sem blogbejegyzesében, sem a Facebookon. Azóta pedig igyekeztem feldolgozni mindazt a hatást ami ezen idő alatt ért. Mostanra talán kellően összeszedett és tárgyilagos lettem ebben a témában. Egy olyan család gyermekeként születtem, ahol egyik szülőm nemesi család leszármazottjaként  megélte Tovább …

A költészet napjára…

Reményik Sándor Kegyelem Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd. Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz. S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótalanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bűn, a betegség, a nyomorúság, A mindennapi szörnyű szürkeség Tömlöcéből Tovább …